Tokiói-öböl
Tokiói-öböl (東京湾) | |
Országok | Japán |
Felszíni terület | 922 (1500) km2 |
Átlagos mélység | 40 m |
Legnagyobb mélység | 70 m |
Települések | Tokió, Jokohama, Kavaszaki, Csiba |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 35° 25′, k. h. 139° 47′35.416667°N 139.783333°EKoordináták: é. sz. 35° 25′, k. h. 139° 47′35.416667°N 139.783333°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tokiói-öböl témájú médiaállományokat. |
A Tokiói-öböl (japánul 東京湾, Hepburn-átírással Tōkyō-wan), régi nevén Edói-öböl (江戸湾 Edo-wan), tengeröböl Japán Honsú szigetének délkeleti részén. Az öböl mentén terül el a japán főváros, Tokió. Partvidékén Tokió, a Kanagava prefektúra és a Csiba prefektúra osztozik. A Csendes-óceánnal az Uraga-csatorna köti össze, melyet olykor az öböl részének tekintenek. A Tokiói-öböl vidéke Japán egyik legnépesebb és leginkább urbanizált és iparosított területe. Itt, Jokohamában található Ázsia egyik legnagyobb kikötője.
Elnevezése
[szerkesztés]Az öböl ősi elnevezése Ucsi-umi (内海, "belső tenger") volt. A 16. század közepén már Edói-öbölnek hívták a partján fekvő, egyre nagyobb jelentőségű Edo (a mai Tokió) városa után. Mikor 1868-ban az ország fővárosa hivatalosan is idekerült és átnevezték Tokióra ("keleti főváros"), az öböl is a Tokiói-öböl nevet kapta.
Földrajza
[szerkesztés]A Tokiói-öblöt északról a Kantó-síkság, keletről a Bószó-félsziget (amelyen Csiba prefektúra terül el), délről a Csendes-óceán, nyugatról pedig a Miura-félsziget (a Kanagava prefektúra része) határolja.
Szűkebb értelmezésben a Tokiói-öböl a Miura-félsziget Kannon-foka és a Bószó-félsziget Butcu-foka közötti vonaltól északra fekvő vízfelületet jelenti, melynek területe 922 km². Tágabb értelemben az öbölhöz tartozik az Uraga-csatorna is, vagyis a nyugati Curugiszaki-fok és a keleti Szunoszaki-foktól északra levő tengerrész. Így az öböl teljes területe 1500 km².
Az öbölbe ömlő nagyobb folyók (nyugatról keletre) a Tama, a Szumida, az Edo, az Obicu és a Jóró.
A Jokohama és a Futcu-fok közötti tengeralatti hátság 20 méterre csökkenti a vízmélységet. Ettől északra az öböl mélysége ismét eléri a 40 métert; délre, a Csendes-óceán felé pedig fokozatosan mélyül.
Szigetek
[szerkesztés]Az öböl egyetlen természetes szigete a Jokoszuka melletti, mindössze 5,5 hektáros Szarusima. A szigetnek nincsenek állandó lakosai, korábban a haditengerészet birtoka volt, jelenleg rekreációs célokat szolgál és itt található a múzeummá átalakított, a csuzimai csatában is harcoló Mikasza csatahajó.
Japán 19. században kezdődő modernizációjától kezdve a második világháborúig több mesterséges szigetet emeltek az öbölben a főváros védelmére. A második világháború után ezeket lakó- és pihenőövezetté minősítették. Ilyen az 1853-ban épített hat erődsziget, melynek Odaiba a leghíresebb tagja; vagy Jumenosima és Hakkei, amelyek sokáig Tokió szemétlerakójaként szolgáltak.
A szigeteken kívül a partvonal mentén feltöltötték a sekély vizű részeket, így a Tokiói-öböl mai formája jelentősen különbözik attól, amilyen a sógunátus idején volt: mintegy 250 km² a feltöltéssel nyert területek nagysága.
Települések
[szerkesztés]A Tokiói-öböl partján a következő városok terülnek el (nyugatról keletre):
- Miura (47 ezer lakos)
- Jokoszuka (415 ezer lakos)
- Jokohama (3,7 millió lakos)
- Kavaszaki (1,4 millió lakos)
- Tokió (kerületeinek összlakossága 9 millió, a prefektúra lakossága 13 millió)
- Funabasi (610 ezer lakos)
- Csiba (960 ezer lakos)
- Icsihara (280 ezer lakos)
- Szodegaura (60 ezer lakos)
- Kiszarazu (130 ezer lakos)
- Kimicu (88 ezer lakos)
- Futcu (47 ezer lakos)
- Minamibószó (42 ezer lakos)
- Tatejama (47 ezer lakos)
Történelem
[szerkesztés]A Tokiói-öbölben kezdődött Japán modern kori történelmének két fontos időszaka. 1853. július 8-án ide hajózott be az amerikai Matthew C. Perry, hogy kikényszerítse az ország izolációjának feloldását; ez vezetett Japán Ázsiában példátlanul gyors modernizációjához.
1945. szeptember 2-án a Tokiói-öbölben az USS Missouri fedélzetén írták alá a második világháborút lezáró békeszerződést. Miután Japán felhagyott a korábbi militarista politikájával, rendkívüli gazdasági fejlődésen ment keresztül és teljesítménye sokáig a világon a második volt az Egyesült Államok után.
Jokoszuka kikötőjében az USA és a Japán Tengerészeti Véderő tart fent támaszpontot.
Források
[szerkesztés]- "Tokyo Bay". Encyclopedia of Japan. Tokyo: Shogakukan, 2012
- "東京湾" [Tokyo Bay]. Dijitaru Daijisen (in Japanese). Tokyo: Shogakukan, 2012
- "東京湾" [Tokyo Bay]. Nihon Kokugo Daijiten (in Japanese). Tokyo: Shogakukan, 2012
- "千葉県:総論 > 東京湾" [Overview of Chiba Prefecture: Tokyo Bay]. Nihon Rekishi Chimei Taikei (in Japanese). Tokyo: Shogakukan, 2012
- "東京湾" [Tokyo Bay]. Nihon Daihyakka Zensho (Nipponika) (in Japanese). Tokyo: Shogakukan, 2012
- "神奈川県:総論 > 東京湾" [Overview of Kanagawa Prefecture: Tokyo Bay]. Nihon Rekishi Chimei Taikei (in Japanese). Tokyo: Shogakukan, 2012
- "猿島" [Sarushima]. Nihon Kokugo Daijiten (in Japanese). Tokyo: Shogakukan, 2012
- "台場" [Daiba]. Dijitaru Daijisen (in Japanese). Tokyo: Shogakukan, 2012
- "夢の島" [Yumenoshima]. Dijitaru Daijisen (in Japanese). Tokyo: Shogakukan, 2012
- "Perry Ceremony Today; Japanese and U. S. Officials to Mark 100th Anniversary." New York Times July 14, 1953
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tokyo Bay című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.