Ugrás a tartalomhoz

Sárga nőszirom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárga nőszirom
Virága közelről
Virága közelről
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Nősziromfélék (Iridaceae)
Alcsalád: Nősziromformák (Iridoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Irideae
Nemzetség: Nőszirom (Iris)
Alnemzetség: Iris subg. Limniris
Fajcsoport: Iris sect. Limniris
Fajsor: Iris ser. Laevigatae
Faj: I. pseudacorus
Tudományos név
Iris pseudacorus
L. (1753)
Szinonimák
Szinonimák
  • Homotypic
    • Iris palustris Gaterau, Descr. Pl. Montauban: 31 (1789), nom. superfl.
    • Pseudo-iris palustris Medik., Hist. & Commentat. Acad. Elect. Sci. Theod.-Palat. 6: 417 (1790), nom. superfl.
    • Xiphion pseudacorus (L.) Schrank, Fl. Monac. 1: t. 99 (1811)
    • Limnirion pseudacorus (L.) Opiz, Seznam: 59 (1852)
    • Limniris pseudacorus (L.) Fuss, Fl. Transsilv.: 636 (1866)
    • Xyridion pseudacorus (L.) Klatt, Bot. Zeitung (Berlin) 30: 500 (1872)
  • Heterotypic
    • Iris pallidior Hill, Brit. Herb. 47: 473 (1756)
    • Acorus adulterinus Garsault, Fig. Pl. Méd.: t. 1b (1764), opus utique oppr.
    • Iris sativa Mill., Gard. Dict. ed. 8: n.º 15 (1768)
    • Iris palustris Moench, Methodus: 528 (1794), nom. illeg.
    • Iris paludosa Pers., Syn. Pl. 1: 52 (1805)
    • Iris pseudacorus var. longifolia DC. in J.B.A.M.de Lamarck & A.P.de Candolle, Fl. Franç., ed. 3, 3: 237 (1805)
    • Iris curtopetala Redouté, Liliac. 6: t. 340 (1811)
    • Vieusseuxia iridioides Redouté, Liliac. 6: t. 340 (1811), pro syn.
    • Moraea candolleana Spreng., Syst. Veg. 1: 164 (1824)
    • Iris pseudacorus var. citrina Hook., Brit. Fl.: 18 (1830)
    • Iris pseudacorus var. ochroleuca Peterm., Flora 27: 344 (1844)
    • Iris acoroides Spach, Hist. Nat. Vég. 13: 44 (1846)
    • Iris lutea Lam. in J.C.M.Grenier & D.A.Godron, Fl. France 3: 496 (1856)
    • Iris acoriformis Boreau, Fl. Centre France, ed. 3, 2: 635 (1857)
    • Iris bastardii Boreau, Fl. Centre France, ed. 3, 2: 635 (1857)
    • Xiphion acoroides (Spach) Alef., Bot. Zeitung (Berlin) 21: 297 (1863)
    • Xyridion acoroideum (Spach) Klatt, Bot. Zeitung (Berlin) 30: 500 (1872)
    • Iris pseudacorus var. acoriformis (Boreau) Nyman, Consp. Fl. Eur.: 702 (1882)
    • Iris pseudacorus var. bastardii (Boreau) Nyman, Consp. Fl. Eur.: 702 (1882)
    • Iris flava Tornab., Fl. Sicul.: 212 (1887)
    • Iris pseudacorus subsp. acoriformis (Boreau) K.Richt., Pl. Eur. 1: 257 (1890)
    • Iris pseudacorus subsp. bastardii (Boreau) K.Richt., Pl. Eur. 1: 257 (1890)
    • Iris pseudacorus var. acoroides (Spach) Baker, Handb. Irid.: 11 (1892)
    • Iris pseudacorus f. submersa Glück, Biol. Morphol. Untersuch. Wasser- Sumpfgew. 3: 13 (1911)
    • Iris pseudacorus f. longiacuminata Prodán, Bul. Grad. Bot. Univ. Cluj 15: 67 (1935)
    • Iris pseudacorus f. nyaradyana Prodán in T.Savulescu, Fl. Reipubl. Popul. Roman. 11: 852 (1966)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárga nőszirom témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga nőszirom témájú médiaállományokat és Sárga nőszirom témájú kategóriát.

A sárga nőszirom vagy mocsári nőszirom (Iris pseudacorus) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Európában, Északnyugat-Afrikában, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában, csaknem mindenütt gyakori. Észak- és Dél-Amerikába, valamint Új-Zélandra és Ausztráliába betelepítették ezt a növényfajt. Magyarországon többek közt a Jászság területén él.[1]

Megjelenése

[szerkesztés]

Vastag, húsos gyöktörzsű, évelő növény. Tőállású levelei két sorba rendezettek, szürkészöldek, kard alakúak, hosszú hegybe keskenyednek, 1-4 centiméter szélesek, alig rövidebbek, mint a virágzatot hordozó erőteljes, 50-100 centiméter magas, hengeres szár. A forrt leplű sárga virágok többesével fejlődnek rövid, zöld murvalevelek hónaljában. A két körben álló lepelcimpák feltűnő módon eltérnek. A három külső nagyobb, tojás alakú, hátrahajló, széles körmén barna rajzolattal; a három belső rövidebb és keskenyebb, szálas és mereven felálló. A 3 porzó a 3 lapos, sziromszerű, csúcsán kéthasábú, sárga bibeszál alá simul. A bibeszálak hosszabbak a belső lepelcimpáknál. Termése 4-7 centiméter tok, amelyben számos világosbarna színű mag található.

Életmódja

[szerkesztés]

A sárga nőszirom vizek partján, mocsarakban, liget- és láperdőkben, vízzel borított vagy időszakonként elárasztott, tápanyagban gazdag, mérsékelten savanyú talajokon nő. A virágzási ideje május–június között van.

Felhasználása

[szerkesztés]

Régen a sárga nőszirom gyökeréből hashajtót, vas-szulfáttal keverve pedig fekete festéket készítettek.

Címernövény

[szerkesztés]

A francia-belga határon folyó Lys környékének jellegzetes növénye sárga nőszirom, amit a kora középkorban Armentières akkori ura a címerébe vett. Később a francia király is átvette ezt a címernövényt, ami így vált Franciaország egyik jelképévé, a „liliommá”.[2]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jászság flórája. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  2. La Venise Verte, par Jacques Sigot et J-Pierre Rault, éditions CMD 1997

Források

[szerkesztés]