Ugrás a tartalomhoz

Opéra Garnier

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Opéra Garnier
Palais Garnier
Az Opéra homlokzata (2009 májusában)
Az Opéra homlokzata (2009 májusában)
TelepülésQuartier de la Chaussée-d'Antin
Címplace de l'Opéra
Építési adatok
Építés éve1860–1875
Megnyitás1875. január 5.
Építési stílusNeobarokk
Építész(ek)Charles Garnier
Építési költség36.010.571,04 frank
(1875. november 20-i állapot)[1]
Hasznosítása
Felhasználási területoperaház
TulajdonosPárizsi Opera
Alapadatok
Alaprajz
Alapterület11 000 m²
Elhelyezkedése
Opéra Garnier (Párizs)
Opéra Garnier
Opéra Garnier
Pozíció Párizs térképén
é. sz. 48° 52′ 19″, k. h. 2° 19′ 54″48.871944°N 2.331667°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 19″, k. h. 2° 19′ 54″48.871944°N 2.331667°E
Térkép
Opéra Garnier weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Opéra Garnier témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A két párizsi operaház közül a korábbi az Opéra Garnier (más néven Palais Garnier). Nevét tervezőjéről, Charler Garnier francia építészről kapta. Méretei hatalmasak: alapterülete 11 000 négyzetméter, 2200 nézőt tud befogadni egyszerre.[2]

Fekvése

[szerkesztés]

Párizs belterületén, a 9. kerületben, az Opéra nevű metróállomás közelében található.

Története

[szerkesztés]

A rendkívül magabiztos Garnier a részletekkel túlterhelt neobarokk stílussal – saját bevallása szerint – az ún. „III. Napóleon stílus”-t akarta megteremteni. Tény, hogy a párizsi opera (18621874) a neobarokk építészet valóságos áradatát indította el Franciaországban, de Németországban, Olaszországban, sőt az amerikai földrészen is, mind Észak-, mind Dél-Amerikában. Garnier sikere, fontossága, hatása nem az újszerű és merész formai megoldásokból adódik, hanem a szintézisalkotásban nyilvánul meg, egyben azzal, hogy halmozza a részleteket. Az egész színházi épület szerkezetének minden egyes eleme a teatralitásig hangsúlyos: az előcsarnok, a lépcsőház, a hall, a színpad, az öltözők, a messziről látható vaskupola, a belső díszítések visszatérése a homlokzaton, a szokatlanul sajátos életet élő szobrászati elemek, melyek közül legkiválóbbak Jean-Baptiste Carpeaux Tánca és Eugène Guillaume Muzsikája. Garnier térszemlélete igen merész a szélsőségesen hangsúlyozott részletek együttese miatt.

Itt játszódik az Operaház fantomja musical illetve az alapjául szolgáló Gaston Leroux regény.

Képgaléria

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Gérard Fontaine: Le grand théâtre national de Pékin: Comment réussir un opéra de Charles Garnier à Paul Andrieu. Agnès Viénot Éditions, Paris 2003, ISBN 2-914645-09-0 (franciául)
  • Gérard Fontaine: L’Opéra de Charles Garnier. Éditions du patrimoine – Centre des monuments nationaux, Paris 2015, ISBN 978-2-7577-0094-5 (franciául)

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Mead 1991, p. 197. E forrás szerint ezen időpont után több munka történt, és az épület egyes részei soha nem készültek el. Az összeg nem tartalmazza a telek megszerzésének és megtisztításának költségeit, amely a Haussmann's Service d'Architecture felelőssége volt, és valószínűleg meghaladta a 15 millió frankot (Mead 1991, 140., 146. o.).
  2. http://www.parizsilatnivalok.hu/parizsi-opera.html