Ugrás a tartalomhoz

III. Lipót belga király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Lipót belga király
Léopold Philippe Charles Albert Meinrad Hubertus Marie Miguel
Asztrid és Lipót eljegyzése 1926-ban
Asztrid és Lipót eljegyzése 1926-ban

Belgium királya
Uralkodási ideje
1934 1951
ElődjeI. Albert belga király
UtódjaI. Baldvin belga király
Életrajzi adatok
UralkodóházSzász–Coburg–Gotha
Született1901. november 3.
Brüsszel  Belgium
Elhunyt1983. szeptember 25. (81 évesen)
Sint-Lambrechts–Woluwe  Belgium
NyughelyeLaeken, Belgium
ÉdesapjaI. Albert belga király
ÉdesanyjaErzsébet belga királyné
Testvére(i)
HázastársaAsztrid
Mary Lilian Baels
Gyermekei
III. Lipót belga király aláírása
III. Lipót belga király aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Lipót belga király témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

III. Lipót (franciául: Léopold, hollandul: Leopold, németül: Leopold); Léopold Philippe Charles Albert Meinrad Hubertus Marie Miguel (1901. november 3.1983. szeptember 25.) a Szász–Coburg–Gothai-házból származó belga királyi herceg, Brabant hercege, trónörökös, majd belga király, Belgium negyedik uralkodója, aki 1934 és 1951 között uralkodott.

Élete

[szerkesztés]

Származása, ifjúkora

[szerkesztés]

Lipót herceg Brüsszelben született, Albert herceg, a későbbi I. Albert belga király és Erzsébet bajor hercegnő (később belga királyné) első gyermekeként.

Uralkodása

[szerkesztés]

1934-ben III. Lipót néven lett Belgium uralkodója. A második világháború alatti kollaboráns ténykedésével politikailag kompromittálta magát. 1944 júniusában, a normandiai partraszállás után Himmler utasítására Németországba deportálták. 1945-ben amerikai csapatok kiszabadították, de Belgiumba nem térhetett vissza. Helyére még 1944-ben öccsét, Károly Teodort, Flandria hercegét nevezték ki Belgium régensévé, aki 1950-ig bátyja nevében állt az ország élén. Albert ekkor visszatért Brüsszelbe. Személye politikai válságot robbantott ki, tiltakozó tömegtüntetésekre és országos általános sztrájkra került sor. 1951. július 16-án Albert lemondásra kényszerült, helyére másnap, 17-én fia, Baldvin brabanti herceg lépett.

Első és második házassága

[szerkesztés]

1926. november 4-én Stockholmban kötött házasságot Asztrid svéd királyi hercegnővel. Házasságukból három gyermek származott:

Lipót 1934. február 23-án lett uralkodó azután, hogy apja, I. Albert király ugyanezen a napon sziklamászás közben Marche-les-Dames-ban (az Ardennekben) életét vesztette.

Asztrid királyné 1935. augusztus 29-én a svájci Küssnachtban, a Vierwaldstätti-tónál (Schwyz kanton) egy autóbalesetben életét vesztette, az autót vezető király pedig megsérült. Az özvegy III. Lipót király később, 1941-ben – már a megszálló német csapatok „védőőrizetében” – házasságot kötött a brit Mary Lilian Baels-szel (1916–2002), akinek a Rethy hercegnője címet adományozta. Második feleségétől is 3 gyermeke született, őket azonban kizárták a trónöröklés lehetőségéből:

  • Alexander Emánuel Henrik Albert Mária Lipót belga királyi herceg (1942–2009)
  • Mária-Krisztina Dafné Erzsébet Asztrid Leopoldina belga királyi hercegnő (* 1951)
  • Mária-Eszmeralda Adélheid Liliána Anna Leopoldina belga királyi hercegnő (* 1956)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Leopold III van België című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.


Előző uralkodó:
I. Albert
A belgák királya
1934 – 1951
1944–1950 névleg,
Károly régens mellett
Szász–Coburg–Gotha
Belgium királyi középcímere
Következő uralkodó:
Baldvin