Ugrás a tartalomhoz

Germán nyelvek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Germán nyelvek
elterjedése
terület Európa, Észak-Amerika, Karib-térség, Ausztrália
beszélők száma ~600 millió anyanyelvi (becsült)
nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád → germán nyelvek
A germán nyelvek Európában
  Holland (alfrank, nyugati germán)
  Alnémet (nyugati germán)
  Középnémet (felnémet, nyugati germán)
  Felső német (felnémet, nyugati germán)
  Szigeti anglofríz (nyugati germán)
  Kontinentális anglofríz (nyugati germán)
  Keleti északgermán
  Nyugati északgermán
  Az északi és nyugati germán nyelvek elterjedésének választóvonala.

A germán nyelvek az indoeurópai nyelvek egyik nyugati ága. Saját fejlődésük az első germán hangeltolódás befejeztével kezdődött. Közös ősük a proto-germán nyelv volt, melyet i. e. 1000 körül beszéltek a vaskori Észak-Európában, ezért is írásos emlék nem maradt ránk. A germán nyelvek első írásos emlékei II. századi római feljegyzésekből származnak.

A legelterjedtebb germán nyelv az angol 400, majd a német 100 millió beszélővel. Széles körben beszélik még a Hollandot (22 millió) és dél-afrikai változatát, az afrikaanst (16 millió). Az északi germán nyelvek (norvég, dán, svéd és izlandi) együttesen 20 millió beszélővel rendelkeznek.

Besorolásuk, csoportosításuk[1]

[szerkesztés]
Vaskor
500 BC–AD 200
Ős-Germán nyelv
Keleti ág Nyugati ág Északi ág
Déli ág Anglofríz nyelvek
Népvándorlás időszaka
AD 200–700
Gót, Lombard1   Ófrank Ószász Ófríz Óangol Proto-norvég
Vandál, Burgund, Ófelnémet
Kora középkor
700–1100
Óalfrankon Nyugat-ónorvég Kelet-ónorvég
Középkor
1100–1350
Közép-felnémet Ősjiddis Közép-holland Közép-alnémet Közép-angol Óizlandi Ónorvég Kora ódán Kora ósvéd Kora ógotlandi
Késő középkor
1350–1500
Ójiddis Közép-angol Kora scots Késő óizlandi Óferöeri Ónorn Közép-norvég Késő ódán Késő ósvéd Késő ógotlandi
Kora modern kor
1500–1700
Krími gót Korai modern felnémet holland és flamand Közép-fríz Korai modern angol Közép scots Izlandi Feröeri norn Norvég Dán Svéd gotlandi
Modern kor
1700-tól napjainkig
mind kihalt Felnémet nyelvjárások Újjiddis Alsószász nyelvjárások Fríz nyelvjárások Angol nyelvjárások Scots nyelvjárások kihalt dialektussá vált

1. Besorolása bizonytalan.

Szókészleti összehasonlítás

[szerkesztés]
Magyar jelentés Angol Scots Fríz Afrikaans Holland Szász Német Jiddis[2] Gót Izlandi Feröeri Svéd Dán Norvég (Bokmål) Norvég (Nynorsk)
Alma Apple Aiple Appel Appel Appel Appel Apfel
עפּל
Epl
Aplus Epli Epl(i)[3] Äpple Æble Eple Eple
Deszka Board Buird Board Bord Bord Boord Brett / Bord[4]
ברעט
Bret
Baúrd Borð Borð Bord Bord Bord Bord
Bükkfa Beech Beech Boeke/ Boekebeam Beuk Beuk Böke Buche
בוק
Buk
Bōka[5]/ -bagms Bók Bók Bok Bøg Bøk Bøk, Bok
Könyv Book Beuk Boek Boek Boek Book Buch
בוך
Bukh
Bōka Bók Bók Bok Bog Bok Bok
Mell Breast Breest Boarst Bors Borst Bost Brust
ברוסט
Brust
Brusts Brjóst Bróst Bröst Bryst Bryst Bryst
Barna Brown Broun Brún Bruin Bruin Bruun Braun
ברױן
Broyn
Bruns Brúnn Brúnur Brun Brun Brun Brun
Nap Day Day Dei Dag Dag Dag Tag
טאָג
Tog
Dags Dagur Dagur Dag Dag Dag Dag
Halott Dead Deid Dea Dood Dood Dood Tot
טױט
Toyt
Dauþs Dauður Deyður Död Død Død Daud
Meghalni Die (Starve) Dee Stjerre Sterf Sterven Döen/ Starven Sterben
שטאַרבן
Shtarbn
Diwan Deyja Doyggja Døy
Elég Enough Eneuch Genôg Genoeg Genoeg Noog Genug
גענוג
Genug
Ganōhs Nóg Nóg/ Nógmikið Nog Nok Nok Nok
Ujj Finger Finger Finger Vinger Vinger Finger Finger
פֿינגער
Finger
Figgrs Fingur Fingur Finger Finger Finger Finger
Adni Give Gie Jan Gee Geven Geven Geben
געבן
Gebn
Giban Gefa Geva Giva / Ge Give Gi Gje(va)
Üveg Glass Gless Glês Glas Glas Glas Glas
גלאָז
Gloz
Gler Glas Glas Glas Glass Glas
Arany Gold Gowd Goud Goud Goud Gold Gold
גאָלד
Gold
Gulþ Gull Gull Guld/ Gull Guld Gull Gull
Kéz Hand Haund Hân Hand Hand Hand Hand
האַנט
Hant
Handus Hönd Hond Hand Hånd Hånd Hand
Fej Head Heid Holle Hoof[6]/ Kop[7] Hoofd/ Kop[7] Kopp[7] Haupt/ Kopf[7]
קאָפּ
Kop
Háubiþ Höfuð Høvd/ Høvur Huvud Hoved Hode Hovud
Magas High Heich Heech Hoog Hoog Hoog Hoch
הױך
Hoykh
Háuh Hár Høg/ur Hög Høj Høy/høg Høg
Otthon Home Hame Hiem Heim[8]/ Tuis[9] Heim[8]/Thuis[9] Heim Heim
הײם
Heym
Háimōþ Heim Heim Hem Hjem Hjem/heim Heim
Horog Hook Heuk Hoek Haak Haak Haak Haken
האָק
האָקן
Hok / Hokn
Krappa/ Krampa Krókur Krókur/ Ongul Hake/ Krok Hage/ Krog Hake/ Krok Hake/ Krok[10]
Ház House Hoose Hûs Huis Huis Huus Haus
הױז
Hoyz
Hūs Hús Hús Hus Hus Hus Hus
Sok Many Mony Menich Menige Menig Mennig Manch
מאַנכער
Mankher[11]
Manags Margir Mangir/ Nógvir Många Mange Mange Mange
Hold Moon Muin Moanne Maan Maan Maan Mond
מאָנטיק
מאָנטאָג
Montik / Montog[12]
Mēna Tungl/ Máni Máni/ Tungl Måne Måne Måne Måne
Éjszaka Night Nicht Nacht Nag Nacht Natt/ Nacht Nacht
נאַכט
Nakht
Nótt Nótt Natt Natt Nat Natt Natt
Nem No Nae Nee Nee Nee(n) Nee Nein (Nö, Nee)
נײן
Neyn
Nei Nei Nej Nej Nei Nei
Öreg Old Auld Âld Oud Oud, Gammel [13] Oll Alt
אַלט
Alt
Sineigs Gamall (de: eldri, elstur) Gamal (de: eldri, elstur) Gammal (de: äldre, äldst) Gammel (de: ældre, ældst) Gammel (de: eldre, eldst) Gam(m)al (de: eldre, eldst)
Egy One Ane Ien Een Een Een Eins
אײן
Eyn
Áins Einn Ein En En En Ein
Uncia Ounce Unce Ons Ons Ons Ons Unze
אונץ
Unts
Unkja Únsa Únsa Uns Unse Unse Unse
Snow Snaw Snie Sneeu Sneeuw Snee Schnee
שנײ
Shney
Snáiws Snjór Kavi/ Snjógvur Snö Sne Snø Snø
Stone Stane Stien Steen Steen Steen Stein
שטײן
Shteyn
Stáins Steinn Steinur Sten Sten Stein/ Sten Stein
Az That That Dat Dit Dat, Die Dat (Dit) Daß (Dass)
דאָס
Dos
Þata Það Tað Det Det Det Det
Kettő Two/Twain Twa Twa Twee Twee Twee Zwei (Zwo)[14]
צװײ
Tsvey
Twái Tveir/ Tvær/ Tvö Tveir (/Tvá) Två To To To[15]
Ki Who Wha Wie Wie Wie Wokeen Wer
װער
Ver
Ƕas (Hwas) Hver Hvør Vem Hvem Hvem Kvem
Féreg Worm Wirm Wjirm Wurm Wurm/ Worm Worm Wurm
װאָרעם
Vorem
Maþa Maðkur, Ormur Maðkur/ Ormur Mask/ Orm [16] Orm Mark/ Makk/ Orm Mark/ Makk/ Orm [16]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Hutterer Miklós, A germán nyelvek, 1986
  2. A héber betűs jiddis szavak latin betűs átírásakor a YIVO-átírást (l. Jiddis írás) használtuk.
  3. Azonos szóalak jelentése 'burgonya', a korrekt szóhasználat 'Súrepli'.
  4. A Brett szó inkább csak délnémet, míg a Bord észak német területen is használatos
  5. "Hivatalosan" levelet jelent, de számos germán nyelvben bükkfa a jelentése.
  6. Manapság inkább csak összetett főnevekben fordul elő, például hoofpyn (fejfájás), valamint metaforikusan, mint hoofstad (főváros).
  7. a b c d Régi latin jövevényszó, a "cup" szóval rokon.
  8. a b Archaikus: manapság csak összetett szavakban szerepel, mint 'heimwee' (honvágy).
  9. a b Egy összetett kifejezésből származik, rokon a "to house" igével
  10. Az Ongel szó "horgászhorog" jelentésben is használatos.
  11. Használata a standard jiddisben nem elfogadott. Jelentése: "valamennyi".
  12. A jiddis a sémi לבֿנה levone szót használja "hold" jelentéssel, így a jiddisben nincs a germán *māna gyökből származó "hold" jelentésű szó. A "hétfő" jelentésű montik ill. montog szavakban azonban, más germán nyelvekhez hasonlóan ez a tő található.
  13. Régi szóalak, elavult.
  14. régibb zween (m.), zwo (f.), zwei (n.).
  15. Egyes dialektusokban tvo/ två/ tvei (m.), tvæ (f.), tvau (n.).
  16. a b Azonos szóalak 'kígyó' jelentésben is használatos.

További információk

[szerkesztés]