Ugrás a tartalomhoz

Go-Szakuramacsi japán császárnő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Go-Szakuramacsi császárnő

Japán császárnője
Uralkodási ideje
1762. szeptember 15. 1770. május 23.
ElődjeMomozono császár (testvér)
UtódjaGo-Momozono császár (unokaöccs)
KorszakEdo-korszak
Életrajzi adatok
Uralkodóházjapán császári ház
Gyermekkori névIsza no mija, Ake no mija
KeresztnévTosiko
Született1740. szeptember 23.
Kiotó
Elhunyt1813. december 24. (73 évesen)
Kiotó
NyughelyeCukinova no miszaszagi (Kiotó)
ÉdesapjaSzakuramacsi
ÉdesanyjaNidzsó Ieko
Testvére(i)Momozono japán császár
Házastársanincs
Gyermekeinincs
Go-Szakuramacsi császárnő aláírása
Go-Szakuramacsi császárnő aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Go-Szakuramacsi császárnő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Go-Szakuramacsi császárnő (後桜町天皇, Go-Szakuramacsi tennó) vagy II. Szakuramacsi, (1740. szeptember 23.1813. december 24.) volt Japán 117. uralkodója a hagyományos öröklési rend szerint. Uralkodása 1762-től 1770-ig tartott. Ő volt az eddigi utolsó japán császárnő.

Nevét az apja, Szakuramacsi császár után kapta. A go- (後) japán írásjegy szó szerint azt jelenti később, utána, de fordították „második” jelentéssel is és néhány régebbi forrásban találkozhatunk a császárnő nevével úgy, mint „II. Szakuramacsi”.

Japán történelmében Go-Szakuramacsi volt az utolsó a nyolc nő közül, aki császárnői rangot töltött be. Az őt megelőző másik hét uralkodónő Szuiko, Kógjoku (Szaimei), Dzsitó, Gemmei, Gensó, Kóken (Sótoku) és Meisó voltak.

Származás

[szerkesztés]

Mielőtt Go-Szakuramacsiként elfoglalta volna a krizantém trónt, Tosiko (智子) néven ismerték és beiktatása előtt az Isza no mija(以茶宮), később az Ake no mija (緋宮) címet viselte. Ő volt Szakuramacsi császár második lánya. Anyja Nidzsó Ieko (二条舎子), öccse Momozono császár, nővére fiatalon meghalt. A császárnő és öccse voltak az utolsó egyenes ági leszármazottjai Nakamikadó császárnak.

Élete

[szerkesztés]

Tosiko hercegnő akkor lépett trónra, miután öccse, Momozono császár, lemondott a javára. Momozono fia, Hidehito herceg (később Go-Momozono császár) csupán ötéves volt ekkor, így a nagynénje foglalta el a trónt, amíg ő elég idős nem lett. Uralkodásának kilencedik évében mondott le és került a trónra unokaöccse.

Go-Momozono uralkodása nem tartott sokáig, 1779-ben örökös nélkül hal meg. Ekkor a már visszavonult (daidzsó tennó) Go-Szakuramacsi igyekezett az udvarral elfogadtatni Fusimi no mija herceget, mint utódot, de végül Morohito (師仁) herceg mellett döntöttek, Kan'in no mija Szukehito (閑院宮典仁) herceg hatodik fia mellett, akit a császár főtanácsosa (kampaku) támogatott. Morohito herceg, akit a császár halotti ágyánál örökösévé fogadott, Kókaku császárként uralkodott.

Miután a trónt egy másik vérvonal vitte tovább, Go-Szakuramacsi visszavonult császárnőként, a fiatalúr (Kóken) gyámjaként tűnt fel.

1813. december 24-én, 73 évesen halt meg. Go-Szakuramacsi kamiját a császári mauzóleum (miszaszagi) őrzi, Cukinova no miszaszagi, a Szenjú-dzsi templomban, Higasijamában, Kiotó városában.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Empress Go-Sakuramachi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
Momozono
Következő uralkodó:
Go-Momozono