„X. Benedek (ellenpápa)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Robot: következő hozzáadása: uk:Бенедикт X (антипапа) |
|||
| (39 közbenső módosítás, amit 29 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Pápa infobox |
|||
| ⚫ | '''X. Benedek''' néven lépett fel a történelem 17. ellenpápája. Az egyház berkeiben egyébként rendes klerikusként ismerték, azonban közismert volt róla, hogy ellenzi a [[IX. Leó pápa]] által megindított reformokat, és közel állt a [[Német-római Birodalom|német-római]] császárok ellen küzdő [[tusculum]]i [[gróf]]okhoz. Ennek szinte egyenes következménye volt betöltött szerepe. |
||
| név = X. Benedek (ellenpápa) |
|||
| mottó = |
|||
| eredeti neve = Giovanni dei Conti di Tuscolo |
|||
| nemzetisége = |
|||
| megválasztása = [[1058]]. [[április 5.]] |
|||
| felszentelése = |
|||
| pontifikátusának vége = [[1059]]. [[január 24.]] |
|||
| halál dátuma = [[1073]] és [[1085]] között |
|||
| ellenpápa = |
|||
| előző pápa = [[IX. (X.) István pápa|IX. (X.) István]] |
|||
| következő pápa = [[II. Miklós pápa|II. Miklós]] |
|||
| megjegyzés = |
|||
}} |
|||
| ⚫ | '''X. Benedek''' (? – [[1073]] után) néven lépett fel a történelem 17. [[ellenpápa|ellenpápája]]. Az egyház berkeiben egyébként rendes klerikusként ismerték, azonban közismert volt róla, hogy ellenzi a [[IX. Leó pápa]] által megindított reformokat, és közel állt a [[Német-római Birodalom|német-római]] császárok ellen küzdő [[tusculum]]i [[gróf]]okhoz. Ennek szinte egyenes következménye volt betöltött szerepe. |
||
| ⚫ | Eredetileg '''Giovanni Mincio''' néven látta meg a napvilágot [[Róma|Rómában]]. Családi hátteréről és korábbi életéről nem sokat lehet tudni. A történelem lapjain [[Velletri]] [[püspök]]eként szerepel először. A reformellenző főpap érdekei találkoztak a Tusculumi ház érdekeivel, mindketten véget akartak vetni |
||
| ⚫ | Ezért, amikor [[1058]]. [[március 29 |
||
| ⚫ | Eredetileg '''Giovanni Mincio''' néven látta meg a napvilágot [[Róma|Rómában]]. Családi hátteréről és korábbi életéről nem sokat lehet tudni. A történelem lapjain [[Velletri]] [[püspök]]eként szerepel először. A reformellenző főpap érdekei találkoztak a Tusculumi ház érdekeivel, mindketten véget akartak vetni a megelőző évekre jellemző egyházirányításnak. A grófokat politikai érdekek, a püspököt pedig inkább konzervatív érdekek vezették. <br /> |
||
| ⚫ | Ebből az üzenetből is érezhető, hogy ''Benedek'' legnagyobb ellenfele Hildebrand volt, akinek nagy szerepe volt a reformok elindításában. Amikor a nagy befolyású bíboros [[Németország]]ból Itália felé vette az irányt, meghallotta a Rómában történteket. Hildebrand visszatért a császári udvarba, és megszerezte [[Poitou-i Ágnes|Ágnes]] császárné és régensnő, valamint a [[Toszkána]]-[[ |
||
| ⚫ | Ezért, amikor [[1058]]. [[március 29.|március 29-én]] meghalt [[IX. (X.) István pápa]] elérkezettnek látták az időt, és a grófok nyomására az összeült pápaválasztó zsinat Rómában ''Benedek''et választotta meg [[pápa (egyházfő)|egyházfőnek]]. A választást az egyház majdnem minden főpapja elítélte, és érvénytelennek bélyegezte meg, hiszen az eredményt egyrészt csalással állapították meg, másrészt több szavazót is lefizettek. Az ellenkező papságnak pedig menekülnie kellett az örök városból, és már az sem számított, hogy István utolsó akaratát sem tartották be. Az elhunyt pápa sejtette az eljövendő zűrzavart, és meghagyta egyházának, hogy helyét csak akkor töltsék be, amikor [[VII. Gergely pápa|Hildebrand bíboros]] visszaérkezik a császári udvarból. |
||
| ⚫ | Ebből az üzenetből is érezhető, hogy ''Benedek'' legnagyobb ellenfele Hildebrand volt, akinek nagy szerepe volt a reformok elindításában. Amikor a nagy befolyású bíboros [[Németország]]ból Itália felé vette az irányt, meghallotta a Rómában történteket. Hildebrand visszatért a császári udvarba, és megszerezte [[Poitou-i Ágnes|Ágnes]] császárné és régensnő, valamint a [[Toszkána]]-[[Lotaringia]]i [[herceg]] támogatását, hogy a pápaválasztásra jogosult klérus megválassza [[Firenze]] [[érsek]]ét, ''[[Burgundia]]i Gèrardot'' az egyház vezetőjének. Így a bíboros [[1058]] decemberében [[Siena]] városába hívta a ''Benedek'' uralmát ellenző papságot, és ott hivatalosan is megválasztották Gèrardot a [[katolikus egyház]] élére, aki felvette a [[II. Miklós pápa]] nevet. |
||
| ⚫ | Miklós erős támogató hadakkal vonult Róma felé, és útközben tartotta meg [[Sutri]]ban azt a zsinatot, amelyen megfosztotta ''Benedek''et trónjától és |
||
| ⚫ | Amikor Miklós megérkezett az örök városba, szinte azonnal sereget toborzott az erős falak mögé rejtőzött ellenpápa és támogatói ellen. Még a [[normannok]]kal is szövetséget kötött, és így indult meg Itália déli tartományai felé. [[1059]] elején [[Campagna]] közelében nagy csatát vívtak, és mégsem sikerült elérni a kellő eredményt, de az év során a pápai hadak elfoglalták [[Praeneste|Praenestét]], Tusculumot, [[Numentanum]]ot, és még ebben az évben nekiláttak Galeria ostromának. A szilárd alapokra épített erőd feltörése közel egy évig húzódott. <br> |
||
| ⚫ | Miklós erős támogató hadakkal vonult Róma felé, és útközben tartotta meg [[Sutri]]ban azt a zsinatot, amelyen megfosztotta ''Benedek''et trónjától és [[kiközösítés#vallási kiközösítés|kiközösítette]] őt az egyházból. Az egyesült császári hadak ellenőrzésük alá vonták Rómát, így ''Benedek''nek menekülnie kellett a tusculumi grófok birtokain álló [[Galeria vára|Galeria várába]].<br /> |
||
| ⚫ | Amikor Miklós megérkezett az örök városba, szinte azonnal sereget toborzott az erős falak mögé rejtőzött ellenpápa és támogatói ellen. Még a [[normannok]]kal is szövetséget kötött, és így indult meg Itália déli tartományai felé. [[1059]] elején [[Campagna]] közelében nagy csatát vívtak, és mégsem sikerült elérni a kellő eredményt, de az év során a pápai hadak elfoglalták [[Praeneste|Praenestét]], Tusculumot, [[Numentanum]]ot, és még ebben az évben nekiláttak Galeria ostromának. A szilárd alapokra épített erőd feltörése közel egy évig húzódott. <br /> |
||
Végül [[1060]] első felében sikerült betörni Galeriába, és ''Benedek''et Rómába hurcolták, ahol hivatalosan is megfosztották pápai rangjától, majd eredetileg szabadon engedték. |
Végül [[1060]] első felében sikerült betörni Galeriába, és ''Benedek''et Rómába hurcolták, ahol hivatalosan is megfosztották pápai rangjától, majd eredetileg szabadon engedték. |
||
''Benedek'' családi birtokaira vonult vissza, de Hildebrand nem kegyelmezett neki, és 1060-ban a Szent Ágnes [[kolostor]]ba záratta az ellenpápát. A krónikák szerint ''Benedek'' itt lelte halálát valamikor [[1073]] után.<br> |
''Benedek'' családi birtokaira vonult vissza, de Hildebrand nem kegyelmezett neki, és 1060-ban a Szent Ágnes [[kolostor]]ba záratta az ellenpápát. A krónikák szerint ''Benedek'' itt lelte halálát valamikor [[1073]] után.<br /> |
||
A tusculumi támogatással hatalomra jutott ellenpápa fellépésének köszönhetően Miklós [[1059]] [[húsvét]]ján, a [[Laterán]]ban összehívott zsinaton megváltoztatta a pápaválasztás szabályait. |
A tusculumi támogatással hatalomra jutott ellenpápa fellépésének köszönhetően Miklós [[1059]] [[húsvét]]ján, a [[Laterán]]ban összehívott zsinaton megváltoztatta a pápaválasztás szabályait. |
||
==Források== |
|||
| ⚫ | |||
*[[Gergely Jenő (történész)|Gergely Jenő]]: A pápaság története. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1982. {{ISBN|9630918633}} |
|||
*[[Georges Duby]]: Franciaország története I-II. (Szerk.) Budapest, Osiris Kiadó, 2005, ill. 2007. {{ISBN|9633897564}} illetve {{ISBN|9633897572}} |
|||
*P.G. Maxwell – Stuart: Pápák krónikája. A pápaság története pápák uralkodása szerint Szent Pétertől napjainkig. Budapest, Móra Könyvkiadó, 2007. {{ISBN|9789631182651}} |
|||
*Szántó Konrád: A katolikus egyház története. Budapest, Ecclesia Kiadó. 1987. {{ISBN|9633634814}} |
|||
*[[Váczy Péter]]: A középkor története. Bp, 1936; 2. kiad. 1943.; reprint kiad. 1991.[http://mek.niif.hu/07100/07139/html/0001/0003-a2.html Online verzió]. |
|||
*Zimmermann, Harald: A középkori pápaság. A középkori pápák története a historiográfia tükrében. Budapest, Gondolat Kiadó, 2002. {{ISBN|9639450146}} |
|||
{{nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{portál|középkor}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Benedek 10}} |
|||
[[en:Antipope Benedict X]] |
|||
| ⚫ | |||
[[de:Benedikt X. (Gegenpapst)]] |
|||
[[Kategória:Az 1070-es években elhunyt személyek]] |
|||
[[fr:Benoît X]] |
|||
[[gl:Bieito X, Antipapa]] |
|||
[[it:Antipapa Benedetto X]] |
|||
[[la:Benedictus X]] |
|||
[[nl:Tegenpaus Benedictus X]] |
|||
[[pl:Antypapież Benedykt X]] |
|||
[[pt:Antipapa Bento X]] |
|||
[[sv:Benedictus X]] |
|||
[[uk:Бенедикт X (антипапа)]] |
|||
[[zh:本篤十世 (對立教宗)]] |
|||
A lap jelenlegi, 2020. április 12., 11:17-kori változata
| X. Benedek (ellenpápa) | |||||
| a katolikus egyház vezetője | |||||
 | |||||
 | |||||
| Eredeti neve | Giovanni dei Conti di Tuscolo | ||||
| Született | nem ismert Róma | ||||
| Megválasztása | 1058. április 5. | ||||
| Pontifikátusának vége | 1059. január 24. | ||||
| Elhunyt | 1073 és 1085 között Róma | ||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz X. Benedek (ellenpápa) témájú médiaállományokat. | |||||
X. Benedek (? – 1073 után) néven lépett fel a történelem 17. ellenpápája. Az egyház berkeiben egyébként rendes klerikusként ismerték, azonban közismert volt róla, hogy ellenzi a IX. Leó pápa által megindított reformokat, és közel állt a német-római császárok ellen küzdő tusculumi grófokhoz. Ennek szinte egyenes következménye volt betöltött szerepe.
Eredetileg Giovanni Mincio néven látta meg a napvilágot Rómában. Családi hátteréről és korábbi életéről nem sokat lehet tudni. A történelem lapjain Velletri püspökeként szerepel először. A reformellenző főpap érdekei találkoztak a Tusculumi ház érdekeivel, mindketten véget akartak vetni a megelőző évekre jellemző egyházirányításnak. A grófokat politikai érdekek, a püspököt pedig inkább konzervatív érdekek vezették.
Ezért, amikor 1058. március 29-én meghalt IX. (X.) István pápa elérkezettnek látták az időt, és a grófok nyomására az összeült pápaválasztó zsinat Rómában Benedeket választotta meg egyházfőnek. A választást az egyház majdnem minden főpapja elítélte, és érvénytelennek bélyegezte meg, hiszen az eredményt egyrészt csalással állapították meg, másrészt több szavazót is lefizettek. Az ellenkező papságnak pedig menekülnie kellett az örök városból, és már az sem számított, hogy István utolsó akaratát sem tartották be. Az elhunyt pápa sejtette az eljövendő zűrzavart, és meghagyta egyházának, hogy helyét csak akkor töltsék be, amikor Hildebrand bíboros visszaérkezik a császári udvarból.
Ebből az üzenetből is érezhető, hogy Benedek legnagyobb ellenfele Hildebrand volt, akinek nagy szerepe volt a reformok elindításában. Amikor a nagy befolyású bíboros Németországból Itália felé vette az irányt, meghallotta a Rómában történteket. Hildebrand visszatért a császári udvarba, és megszerezte Ágnes császárné és régensnő, valamint a Toszkána-Lotaringiai herceg támogatását, hogy a pápaválasztásra jogosult klérus megválassza Firenze érsekét, Burgundiai Gèrardot az egyház vezetőjének. Így a bíboros 1058 decemberében Siena városába hívta a Benedek uralmát ellenző papságot, és ott hivatalosan is megválasztották Gèrardot a katolikus egyház élére, aki felvette a II. Miklós pápa nevet.
Miklós erős támogató hadakkal vonult Róma felé, és útközben tartotta meg Sutriban azt a zsinatot, amelyen megfosztotta Benedeket trónjától és kiközösítette őt az egyházból. Az egyesült császári hadak ellenőrzésük alá vonták Rómát, így Benedeknek menekülnie kellett a tusculumi grófok birtokain álló Galeria várába.
Amikor Miklós megérkezett az örök városba, szinte azonnal sereget toborzott az erős falak mögé rejtőzött ellenpápa és támogatói ellen. Még a normannokkal is szövetséget kötött, és így indult meg Itália déli tartományai felé. 1059 elején Campagna közelében nagy csatát vívtak, és mégsem sikerült elérni a kellő eredményt, de az év során a pápai hadak elfoglalták Praenestét, Tusculumot, Numentanumot, és még ebben az évben nekiláttak Galeria ostromának. A szilárd alapokra épített erőd feltörése közel egy évig húzódott.
Végül 1060 első felében sikerült betörni Galeriába, és Benedeket Rómába hurcolták, ahol hivatalosan is megfosztották pápai rangjától, majd eredetileg szabadon engedték.
Benedek családi birtokaira vonult vissza, de Hildebrand nem kegyelmezett neki, és 1060-ban a Szent Ágnes kolostorba záratta az ellenpápát. A krónikák szerint Benedek itt lelte halálát valamikor 1073 után.
A tusculumi támogatással hatalomra jutott ellenpápa fellépésének köszönhetően Miklós 1059 húsvétján, a Lateránban összehívott zsinaton megváltoztatta a pápaválasztás szabályait.
Források
[szerkesztés]- Gergely Jenő: A pápaság története. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1982. ISBN 9630918633
- Georges Duby: Franciaország története I-II. (Szerk.) Budapest, Osiris Kiadó, 2005, ill. 2007. ISBN 9633897564 illetve ISBN 9633897572
- P.G. Maxwell – Stuart: Pápák krónikája. A pápaság története pápák uralkodása szerint Szent Pétertől napjainkig. Budapest, Móra Könyvkiadó, 2007. ISBN 9789631182651
- Szántó Konrád: A katolikus egyház története. Budapest, Ecclesia Kiadó. 1987. ISBN 9633634814
- Váczy Péter: A középkor története. Bp, 1936; 2. kiad. 1943.; reprint kiad. 1991.Online verzió.
- Zimmermann, Harald: A középkori pápaság. A középkori pápák története a historiográfia tükrében. Budapest, Gondolat Kiadó, 2002. ISBN 9639450146
