„Gazdasági válság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
| (12 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[File:The South Sea Scheme (BM 1841,0809.230).jpg|bélyeg|360px|A dél-tengeri buborék nevű brit gazdasági válságról szóló karikatúra 1721-ből]] |
|||
{{építés alatt}} |
|||
A '''gazdasági válság''' [[közgazdaságtan]]i fogalma legáltalánosabban a [[gazdasági növekedés]] negatívba fordulását, a [[konjunktúra]], az [[üzleti ciklus]]{{wd|Q192311}} lehanyatlását jelenti.{{jegyzet*|A magyar közgazdasági irodalom általában szinonimaként kezeli a konjunktúra és az üzleti ciklus fogalmait. Más nyelvek, más közgazdasági iskolák időnként különbséget tesznek e két fogalom között, amint az a wikidatában is megjelenik: Q17274857 és Q192311.}} A gazdasági válság létrejöhet egyes országok |
A '''gazdasági válság''' [[közgazdaságtan]]i fogalma legáltalánosabban a [[gazdasági növekedés]] negatívba fordulását, a [[konjunktúra]], az [[üzleti ciklus]]{{wd|Q192311}} lehanyatlását jelenti.{{jegyzet*|A magyar közgazdasági irodalom általában szinonimaként kezeli a konjunktúra és az üzleti ciklus fogalmait. Más nyelvek, más közgazdasági iskolák időnként különbséget tesznek e két fogalom között, amint az a wikidatában is megjelenik: Q17274857 és Q192311.}} A gazdasági válság létrejöhet egyes országok nemzetgazdaságában vagy számos országban, egyszerre az egész világon, utóbbit világválságnak nevezzük. A történelmileg legismertebb példája az 1929 és 1933 közötti [[nagy gazdasági világválság]] volt. |
||
==Jellemzői== |
==Jellemzői== |
||
A gazdasági válság hosszú távú gazdasági visszaesés, gyakran a gazdasági, [[konjunktúra|konjunkturális]] ciklusok része, ahol a gazdaság lassulása követi a gazdasági növekedést és fordítva. Az enyhébb gazdasági visszaesést recessziónak nevezzük. |
A gazdasági válság hosszú távú gazdasági visszaesés, gyakran a gazdasági, [[konjunktúra|konjunkturális]] ciklusok része, ahol a gazdaság lassulása követi a gazdasági növekedést és fordítva. Az enyhébb gazdasági visszaesést recessziónak nevezzük. |
||
Jellemzői lehetnek a [[munkanélküliség]] növekedése, a vállalkozások bevételeinek csökkenése, a befektetések visszaesése, a pénzügyi nehézségek, [[csőd]]ök, |
Jellemzői lehetnek a [[munkanélküliség]] növekedése, a vállalkozások bevételeinek csökkenése, a befektetések visszaesése, a pénzügyi nehézségek, [[csőd]]ök, a kereskedelem visszaesése, az általános üzleti lassulás.<ref>Charles P. Kindleberger and Robert Aliber (2005), ''Manias, Panics, and Crashes: A History of Financial Crises'', 5th ed. Wiley, {{ISBN|0-471-46714-6}}.</ref><ref>Luc Laeven and Fabian Valencia (2008), [http://www.imf.org/external/pubs/cat/longres.cfm?sk=22345.0 'Systemic banking crises: a new database']. International Monetary Fund Working Paper 08/224.</ref> További jellemzője a devizapiacokon a valutaárfolyamok erős ingadozása, gyakran a [[Leértékelés (pénzügy)|leértékelés]]e. A depresszió további jele lehet az árak csökkenése ([[defláció (közgazdaság)|defláció]]) vagy éppen túl gyors növekedése, az [[infláció]]. |
||
==Elméletek a válságok okairól== |
==Elméletek a válságok okairól== |
||
[[File:Birmingham Northern Rock bank run 2007.jpg|bélyeg|Bankroham Birminghamben 2007-ben]] |
|||
A gazdasági válságokkal, recessziókkal kapcsolatban sokféle eltérő, gyakran egymásnak ellentmondó közgazdasági elmélet keletkezett.{{jegyzet*|Jellemző a változatos megközelítésekre, hogy a wikidatában (Q1814941, Q290178) és a különböző nyelvű wikipédiákban is különböző neveken futnak a válság (crisis) és a gazdasági depresszió (depression) fogalmai, és közöttük nem fedezhető fel logikus elhatárolás.}} |
A gazdasági válságokkal, recessziókkal kapcsolatban sokféle eltérő, gyakran egymásnak ellentmondó közgazdasági elmélet keletkezett.{{jegyzet*|Jellemző a változatos megközelítésekre, hogy a wikidatában (Q1814941, Q290178) és a különböző nyelvű wikipédiákban is különböző neveken futnak a válság (crisis) és a gazdasági depresszió (depression) fogalmai, és közöttük nem fedezhető fel logikus elhatárolás.}}<ref>Milton Friedman: ''A Monetary History of the United States''.</ref> Az első átfogó válságelméletet [[Jean Charles Léonard de Sismondi]] svájci közgazdász dolgozta ki a 19. század elején. |
||
A gazdasági válságok egy fajtájának, a [[marxista válságelmélet|periodikus tőkés túltermelési válságok]] elméletét Karl Marx dolgozta ki. Ez az elmélet a 19. század elejétől a szabadversenyes kapitalizmus körülményei között kialakult [[túltermelés]]i válságok okaival foglalkozott. Az 1929 és 1933 közötti [[nagy gazdasági világválság]] nyomán azonban általánossá vált az intenzív állami beavatkozás a nemzetgazdaságok működésébe, és ennek révén sikerült megakadályozni a további rendszeres túltermelési válságok kialakulását |
A gazdasági válságok egy fajtájának, a [[marxista válságelmélet|periodikus tőkés túltermelési válságok]] elméletét Karl Marx dolgozta ki. Ez az elmélet a 19. század elejétől a szabadversenyes kapitalizmus körülményei között kialakult [[túltermelés]]i válságok okaival foglalkozott. Az 1929 és 1933 közötti [[nagy gazdasági világválság]] nyomán azonban általánossá vált az intenzív állami beavatkozás a nemzetgazdaságok működésébe, és ennek révén sikerült megakadályozni a további rendszeres túltermelési válságok kialakulását. Az ezután bekövetkező recessziók sokkal enyhébbek lettek és általában konkrét, egyedi okokra vezethetők vissza, mint az [[1973-as olajválság]] és [[a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság]]. |
||
== Megjegyzések == |
== Megjegyzések == |
||
| 31. sor: | 32. sor: | ||
* ''Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig'' (Honvári János szerk., Aula Kiadó, 2001, Bp.) |
* ''Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig'' (Honvári János szerk., Aula Kiadó, 2001, Bp.) |
||
* ''A magyarországi pénzintézetek rövid története (1836-1947)'' (Tomka Béla, Gondolat, 1996, Bp.) |
* ''A magyarországi pénzintézetek rövid története (1836-1947)'' (Tomka Béla, Gondolat, 1996, Bp.) |
||
* ''A pénzügyi válságtól a gazdasági válságig. Az új gazdasági szabályozás tétjei''; ford. Balogh-Sárközy Zsuzsanna; Savaria University Press, Szombathely, 2010 |
|||
* Forgács Imre: ''Európa elrablása 2.0.Adalékok a pénzügyi válságok politikai gazdaságtanához''; Gondolat, Budapest, 2012 |
|||
* Bod Péter Ákos: ''Pénzügyi alapok. Tapasztalatok és tanulságok pénzügyi válság után''; Magyar Szemle Alapítvány, Budapest, 2012 (''Magyar szemle könyvek'') |
|||
* Sági Judit: ''Pénzügyi piacok európai keretrendszere a válságban. Monográfia''; Agroinform, Budapest, 2014 |
|||
* Charles P. Kindleberger–Robert Z. Aliber: ''Mániák, pánikok és összeomlások. A pénzügyi válságok története''; ford. Felcsuti Péter; Osiris, Budapest, 2023 (''Osiris társadalomtudományi könyvtár'') |
|||
==Kapcsolódó szócikkek== |
==Kapcsolódó szócikkek== |
||
| 36. sor: | 42. sor: | ||
*[[Magyarország az 1929–33-as világválságban]] |
*[[Magyarország az 1929–33-as világválságban]] |
||
*[[Marxista válságelmélet]] |
*[[Marxista válságelmélet]] |
||
*[[Jean Charles Léonard de Sismondi]] |
|||
{{nemzetközi katalógusok}} |
|||
[[Kategória:Közgazdaságtan]] |
[[Kategória:Közgazdaságtan]] |
||
[[Kategória:Gazdasági válságok| ]] |
|||
A lap jelenlegi, 2024. február 18., 08:26-kori változata
A gazdasági válság közgazdaságtani fogalma legáltalánosabban a gazdasági növekedés negatívba fordulását, a konjunktúra, az üzleti ciklus lehanyatlását jelenti.[* 1] A gazdasági válság létrejöhet egyes országok nemzetgazdaságában vagy számos országban, egyszerre az egész világon, utóbbit világválságnak nevezzük. A történelmileg legismertebb példája az 1929 és 1933 közötti nagy gazdasági világválság volt.
Jellemzői[szerkesztés]
A gazdasági válság hosszú távú gazdasági visszaesés, gyakran a gazdasági, konjunkturális ciklusok része, ahol a gazdaság lassulása követi a gazdasági növekedést és fordítva. Az enyhébb gazdasági visszaesést recessziónak nevezzük.
Jellemzői lehetnek a munkanélküliség növekedése, a vállalkozások bevételeinek csökkenése, a befektetések visszaesése, a pénzügyi nehézségek, csődök, a kereskedelem visszaesése, az általános üzleti lassulás.[1][2] További jellemzője a devizapiacokon a valutaárfolyamok erős ingadozása, gyakran a leértékelése. A depresszió további jele lehet az árak csökkenése (defláció) vagy éppen túl gyors növekedése, az infláció.
Elméletek a válságok okairól[szerkesztés]
A gazdasági válságokkal, recessziókkal kapcsolatban sokféle eltérő, gyakran egymásnak ellentmondó közgazdasági elmélet keletkezett.[* 2][3] Az első átfogó válságelméletet Jean Charles Léonard de Sismondi svájci közgazdász dolgozta ki a 19. század elején.
A gazdasági válságok egy fajtájának, a periodikus tőkés túltermelési válságok elméletét Karl Marx dolgozta ki. Ez az elmélet a 19. század elejétől a szabadversenyes kapitalizmus körülményei között kialakult túltermelési válságok okaival foglalkozott. Az 1929 és 1933 közötti nagy gazdasági világválság nyomán azonban általánossá vált az intenzív állami beavatkozás a nemzetgazdaságok működésébe, és ennek révén sikerült megakadályozni a további rendszeres túltermelési válságok kialakulását. Az ezután bekövetkező recessziók sokkal enyhébbek lettek és általában konkrét, egyedi okokra vezethetők vissza, mint az 1973-as olajválság és a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság.
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ A magyar közgazdasági irodalom általában szinonimaként kezeli a konjunktúra és az üzleti ciklus fogalmait. Más nyelvek, más közgazdasági iskolák időnként különbséget tesznek e két fogalom között, amint az a wikidatában is megjelenik: Q17274857 és Q192311.
- ↑ Jellemző a változatos megközelítésekre, hogy a wikidatában (Q1814941, Q290178) és a különböző nyelvű wikipédiákban is különböző neveken futnak a válság (crisis) és a gazdasági depresszió (depression) fogalmai, és közöttük nem fedezhető fel logikus elhatárolás.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Charles P. Kindleberger and Robert Aliber (2005), Manias, Panics, and Crashes: A History of Financial Crises, 5th ed. Wiley, ISBN 0-471-46714-6.
- ↑ Luc Laeven and Fabian Valencia (2008), 'Systemic banking crises: a new database'. International Monetary Fund Working Paper 08/224.
- ↑ Milton Friedman: A Monetary History of the United States.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Wirtschaftskrise című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Economic depression című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- ↑ A pénz: Bácskai Tamás – Huszti Ernő – Simon Péterné: A pénz. Budapest: Kossuth. 1974. ISBN 963 09 0042 4
További információk[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Gazdasági válság témájú médiaállományokat.
- A NAGY GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG. Cloud7o.edupage.org
- Portfolio: A válságok ősanyja
- Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig (Honvári János szerk., Aula Kiadó, 2001, Bp.)
- A magyarországi pénzintézetek rövid története (1836-1947) (Tomka Béla, Gondolat, 1996, Bp.)
- A pénzügyi válságtól a gazdasági válságig. Az új gazdasági szabályozás tétjei; ford. Balogh-Sárközy Zsuzsanna; Savaria University Press, Szombathely, 2010
- Forgács Imre: Európa elrablása 2.0.Adalékok a pénzügyi válságok politikai gazdaságtanához; Gondolat, Budapest, 2012
- Bod Péter Ákos: Pénzügyi alapok. Tapasztalatok és tanulságok pénzügyi válság után; Magyar Szemle Alapítvány, Budapest, 2012 (Magyar szemle könyvek)
- Sági Judit: Pénzügyi piacok európai keretrendszere a válságban. Monográfia; Agroinform, Budapest, 2014
- Charles P. Kindleberger–Robert Z. Aliber: Mániák, pánikok és összeomlások. A pénzügyi válságok története; ford. Felcsuti Péter; Osiris, Budapest, 2023 (Osiris társadalomtudományi könyvtár)